Mikor fordulj orvoshoz - szerapisz-med

Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

Mikor fordulj orvoshoz

Cikkek

Amikor igazán szükségünk lehet az orvosi segítségre

(a tüdőgyógyász helye)




A mai, információ gazdag világunkban, nem okoz gondot valaminek gyorsan utánanézni az interneten, vagy csak épp megkérdezni egy jól informált barátunkat, ismerősünket; mert utóbbi esetben hányszor hangzik el a válasz, hogy ez a gyógyszer vagy módszer nekem nagyon bevált és neked is biztosan jó lesz. Minek ide orvos, és hát valljuk be ki az, aki szívesen megy orvoshoz? Főképp, ha manapság megannyi alternatív gyógymód tárul elénk könnyen elérhető távolságokban, és az idő is sokszor nagyúr, még ha a saját egészségünk is foroghat kockán.



A tüdőgyógyásszal kapcsolatban sokakban komoly félelmek és kimondottan negatív családi példák vannak, hisz ki az a ritka szerencsés, aki elmondhatná például, hogy az ő családjában senki sem dohányzik. A dohányfüstben lévő több ezer kémiai anyag mind belélegezve (akár passzív módon is), mind a szájnyálkahártyán felszívódva számtalan betegség forrása lehet.

Magyarország a tüdőrák halálozásban sajnos vezető szerepet tölt be és éppúgy emelkedő tendenciát mutat a krónikus obstruktív (azaz légúti szűkülettel járó) tüdőbetegség (COPD) előfordulása, holott ez utóbbi betegség minden valószínűség szerint sokak számára ismeretlen fogalom még akkor is, ha legalább akkora jelentőséggel bír, mint a magas vérnyomás vagy egy cukorbetegség.



A COPD egy angol mozaikszó, ami a Chronic Obstructive Pulmonary Disease rövidítésből származik. Talán épp e kacifántos elnevezése miatt nem ivódott még be a köztudatba. Egy kezelhető és megelőzhető betegségről van szó, mely elsősorban épp a keresőképes korosztályt érinti leggyakrabban, hisz a betegség kifejlődéséig sokszor évtizedek telnek el. Kialakulásában az öröklött tényezőkön túl mindenekelőtt a dohányzás okozta tüdőállomány károsodásnak és pusztulásnak, továbbá munkahelyi tényezőknek (porexpozíció) lehet fontos szerepe. Mindenképpen gondolni kell e betegségre, ha valaki elmúlt 40-50 éves és hamarabb „kifullad”, kimerül munkavégzés kapcsán, vagy nagyobb megterhelésre, mint annak előtte, aki többet köhög a napjai nagy részében, és többnyire köpetet is ürít, továbbá aktív vagy ex-dohányos. Ilyen esetben egy kérdőíves szűrővizsgálat, majd egy légzésfunkciós vizsgálat (mely vizsgálatok szerencsés esetben egy háziorvosi rendelőben is elérhetőek lehetnek), adott esetben röntgen sokat segíthet a betegség idejekorán való felismerésében, társbetegségek kiemelésében és a további kezelési alternatívák megbeszélésében.



Sokszor a mindennapokban e betegséget egy kaptafa alá veszik az asztmával, holott a két betegség megjelenése, tünetei, gyógykezelése –még, ha átfedés is van vagy lehet közöttük-, alapvetően eltér. A COPD pedig nem utolsósorban, önálló rizikófaktora lehet a tüdőráknak, ami napjaink egyik vezető haláloka.



Sosem késő és szégyen hát orvoshoz fordulni, kérdezni, tanácsot vagy segítséget kérni, szakemberhez fordulni (a tüdőgyógyász szerepe ugyanis napjainkban sokrétű lehet), legyen az akár dohányzás leszokás támogatás, COPD szűrés vagy épp egy bagatellnek tűnő elhúzódó köhögés, továbbá nehézlégzés vagy fulladás kivizsgálása.



Bíztatok mindenkit az egészségtudatos gondolkodásra, nagy hangsúlyt fektetve a megelőzésre, szűrésre és szükség esetén az idejekorán elkezdett célirányos kezelésre!


Minden kedves olvasónak, érdeklődőnek és hozzátartozónak JÓ EGÉSZSÉGET, a betegeknek jobbulást kívánva:


Dr. Rózsavölgyi Zoltán

 
Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz